Élménybeszámoló – MDE a zalaegerszegi Motorostalálkozón

Gregor András, 2013. július 24. Hírek 0 hozzászólás

Prost!

Kedves olvasó, hadd osszam meg veled egy hétvége történetét a zalaegerszegi motorostalálkozóról. Az itt leírt neveket a személyek méltóságának megőrzése érdekében megváltoztattam.

 

Egy szép, napos délután 2 jóbarát, nevezzük őket Kristófnak és Pityunak, elindult az osztrák fővárosból Zala megye irányába. Mivel utasok voltak egy autó hátsó ülésén, azzal csapták el az időt, hogy versenyeztek, hogy kinek jobb a szeme és, hogy meg tudják-e állapítani az úton száguldozó traktorok márkáját.

Röpke 2 óra alatt Sopronhoz értek, majd onnan még 2 óra múlva elérték a zalai megyeszékhelyet. Kristófnál épp üres volt a kecó, így hát nála lerakták a cumókat. Egy ember azonban még hiányzott a falkából, ez pedig a Balázs volt aki valahonnan, Isten tudja honnan, az ország másik végéből vonattal érkezett 20 órakor. Mivel Pityunak és Kristófnak volt még addig egy órája, beültek Egerszeg legjobb kocsmájába amit szimplán csak Grabovszky-nak hívtak. Legurítottak torkokun egy üveg Soproni sört, majd elégedettségükben megjegyezték, hogy a sör feltalálójának legalább Nobel díjat kellett volna adni, amiért valamikor réges régen feltalálta a földkeregség legjobb italát.

Na de irány a vasútállomás! Miután felvették Balázst, csináltak egy pár fotót egy parkban található szoborral, szigorúan csak a látszat kedvéért. Közben Szilvi is rájuktelefonált, s kijelentette, hogy ő is ki szeretne jönni a Mocistalira aminek a Gébárti strand szolgált helyszínéül. Ki is mentek egy taxival, s miután kifizették a 3.500 Ft-t az egész hétvégés bérletre, célbavették a legközelebbi kocsmát, ahol már a rokker motorosok melegítettek a közelgő Hooligans koncertre.

Végighallgatták a koncertet, s bizony elég jó hangulatot teremtett a Hooligans frontembere, csak Szilvi volt kicsit megszeppenve mivel találkozott az iskoláskori szerelmével. Majd miután adtak még a májunknak még egy balegyenessel kombinált jobbhorgot sör és pálinka képében, visszamentek Zegre zabbantani egyet a Mekiben. Aznap este már nem történt semmi érdekes, a szokásos hülyeséget dumáláson kívül.

Másnap kipihenten ébredtek délben, majd beültek a Gerő cukrászdába reggelizni, és végül Balázs életében először evett békamignon-t ami zalai sajátosság. A reggeli végeztével útnak indultak az Interspar felé vásárolni pár üveg bort és csokit, ugyanis ebédre hivatalosak voltak a Szilviékhez. Útközben láttak egy kőzépkorú úriembert az út közepén feküdni, így hát odasiettek hozzá, hogy felsegítsék az aszfaltról. Ekkor vették észre, hogy picit részeg és még be is csinált, azért hazakísérték és folytatták utjukat a boltba.

Szilvihez pontosan valamior 3 után érkeztek, ahol egy hatalmasat beszélgettek a rokonságával, mialatt ők gondosan ügyeltek arra, hogy egy pillanatig se legyen üres a poharuk. Jól teletömték a bendőjüket a finomabbnál finomabb étkekkel és azon kapták magukat, hogy rájukesteledett. Irány újra a motorostali, ezúttal a Zorall volt a fellépő a színpadon ami lekötötte őket, miközben a sört szürcsölték. Szilvi annyira élvezte a környezetet, hogy egy rokkercsávóval elment macskát simogatni. Aztán éjfél után lementek a helyi Tescoba, kaját és sört venni, majd főhadiszállásuk és törzshelyük felé vették az irányt. El is jutottak a helyhez aminek bejárati kapuja felett a következő felirat volt látható: GRABOVSZKY. Betértek hát eme kellemes helyre ahol valami oknál fogva elfogta őket az álmosság. Na de ekkor a tulaj észrevette, hogy Balázs előtt nincs pia, ezért meghívta egy szívmelegítőre. Egyszer csak Pityu arra lett figyelmes, hogy valahogy terülj terülj asztalkájuk lett, és már a sokadik kör pálinkánál tartanak. Eztán nekiállt csocsózni két szemrevaló ifjú leányzóval és egy csávóval, így múlatták az időt. A játéknak csak akkor szakadt vége mikor Kristóf a csocsóasztalra burította a sörét.

Egy szép beszélgetés következett a teraszon mialatt Kristóf barátunk megnézte a gyomra tartalmát egy bokor aljában. Mivel most újfent világosodott a barátok hazaindultak és a 2 ifjú amazon pedig elkísérte őket. Miután elbúcsúztak egymástól a kapualjban és a lányok elindultak hazafelé Kristóf hirtelen megszólalt: – Pityu gyere- majd hirtelen futásnak eredt. Balázs és Pityu csak néztek hová igyekszik a barátjuk és a nyomába eredtek. Hogy hogysnem, Kristóf az imént elbcsúcsúztatott lányok elé vágott egy rövidített úton s hát nem volt mit tenni újfent szóba elegyedtünk velük. Pityu éppen az egyik gráciának tolta a szöveget nem titkoltan azzal a céllal, hogy majd a művelet részeként csókot csen tőle. Ekkor azonban Kristóf karjai közé kapta a másik lányt és elszaladt vele. Az ámokfutása azonban nem tartott sokáig, mivel 5 méter után az úttest közepén hátast dobott a leánnyal, megnyugtatásul mondom a kedves olvasónak, hogy személyi sérülés nem történt. Leszámítva Kristófot, ő azonban felszíni sérülésekkel megúszta.

Még aznap reggel délben mikor felébredt a három muskétás, oltári büdös csapta meg az orrukat, valaki kutyakakiba lépett, nem vette észre és behozta a házba a szagot. Így hát kitakarították a lakást, előtte azonban elmentek a Gyuri csárdába reggelizni és gyönyörködni a városra táruló panorámában. Délután találkoztak Kristóf barátnőivel, legurítottak egy jegeskávét és mindenki ment a maga útjára. Balázs útja a vasútállomásra vitt a másik két jómadáré pedig vissza bécsbe.

 

Ez hát a történet amit közölni szerettem volna. Mesém szereplői egy nagyszerű hétvégének lehettek a résztvevői. Jövőre csatlakozz te is hozzájuk!

Megosztás

Sorry, the comment form is closed at this time.


Copyright © MDE-VUS Magyar Diákok Egyesülete – Verein Ungarischer Studenten 2010 - Powered by Wordpress Webdesign: ZINA LEMMIKKI