Ausztria 2011-től teljesen feloldotta a munkaerőpiacot  érintő korlátozásokat a kelet-európai állampolgárokkal szemben.

Az alkalmazotti munkaviszonyok:

1.) A leggyakoribb munkavállalási forma az úgynevezett részmunkaidős foglalkoztatottság (Teilzeitbeschäftigung). Ebben az esetben nem fizet a munkavállaló adót, csak beteg- és balesetbiztosítási járulékot.

2.) Ha csekély mértékű munkaviszony áll fent (geringfügig beschäftigt), akkor csak havi 376,26 Eurót szabad keresni (2012-es adat).
http://www.arbeiterkammer.at/www-192-IP-1690.html

3.) Szezonális munkásként (Saisonarbeitskraft) 6 hónapig lehet dolgozni. Ez föleg a nyári hónapokra vonatkozik. A legtöbb szabad hely (lásd lent, a Kontingens címszó alatt) a vendéglátásban (Gastronomie) és a mezőgazdaságban (Landwirtschaft) van.

4.) Megbízási szerződéssel (Werkvertrag): Ebben az esetben nem vagy része az adott munkaadó vállalkozásának, hanem megbíznak egy bizonyos feladat elvégzésére. A megbízott maga után fizeti a járulékot és adókat, amelyek diákként egy bizonyos határig adómentesek. A szerződés és számlakibocsájtás a magyarhoz sokkal egyszerűbben zajlik, az ún. Honorarnote formájában. A szerződés tárgya pedig csak megfogalmazás kérdése, az a fontos, hogy egyfajta eredménye legyen a megbízásnak. Ez lehet egy terv, tanulmány, egyéb feladatok elkészítése.

5.) Az úgynevezett kulcs-munkaerőnek (Schlüsselarbeitskraft) általában a diplomás munkavállalók számítanak. A jogszabály egy minimum kereseti értéket határoz meg, amelytől az adott munkahely ebbe a kategóriába esik. 2009-ben ez 2.412,– € bruttó, havonta, (§ 108 Abs. 3 ASVG).

Kontingens:
Minden szakterületnek meg van adva egy bizonyos letszáma, hogy hány külföldit foglalkoztathat. Ha ez a létszám (“Kontingent”) betelt, akkor sajnos már semmit nem lehet tenni. Tartományonként másképp vannak meghatározva ezek a létszámok, itt Bécsben ez csak a szezonmunkásokra (“Saisonarbeitskraft”) illetve a kulcs-munkaeröre (“Schlüsselarbeitskraftkraft”) vonatkozik. A többi munkavállalási lehetöség esetében nincs létszámhatár.

Magyar- Osztrák szerződés:
2003. január 1.-e óta: magyar állampolgároknak szóló “Europa Abkommen”, ami annyit jelent hogy önállósíthatják magukat az itt Ausztriában élö/tanuló a magyarok ill. magyar állampolgárok. Tehát alapíthatnak saját céget, felajánlhatják munkaerejükert mint önálló személy (pl. a szolgáltató iparban mint masszőr), stb. Ennek ez egyetlen feltétele, hogy az Osztrák Gazdasági Kamaránál (Wirtschaftskammer Österreich – WKO) be kell adni hozzá egy megfelelö kérvényt illetve a jogszabályokban meghatározott munkakörök esetében be kell mutatni a munkakör végzéséhez szükséges papírokat (pl. mester levél, bizonyítány, etc.). Ezt a papírt úgy hívják hogy ipari igazolvány (“Gewerbeschein”). Az Európai Uniós csatlakozásunk után ezt már az Európai Uniós szerzödés biztosítja minden tagállamban.

Feltételek:
Mindegyik fent említett esetben a gyakorlatban nem nagyon ellenöriznek, ha igen, akkor azt az idegenrendészet illetve a munkafelügyelet (“Fremdenpolizei”) végzi. Komoly pénz büntetésre és akár kitoloncolásra is számíthat az, aki engedély nélkül dolgozik Ausztria területén.

Praktikum:
Csak akkor kereshetsz pénzt a praktikummal, ha az az egyetemed illetve föiskolád által kötelezöen elö van írva. Különben nem számít praktikumnak a törvény szemében, és nem kapsz rá engedélyt.

Megjegyzés: A részletes jogi információk megszerzése nem egyszerü dolog, sokszor a részleteket illetöen több verziót is kapunk. Reméljük, ezzel a szöveggel támpontot nyújtunk a munkakereséssel kapcsolatos döntésekhez, de felelösséget a benne foglalt információkért nem tudunk vállalni.

HVG cikk a munkavállalással kapcsolatban, 2009.